Greka

Dhyworth Wikipedya, an godhoniador rydh
(Daskevarwodhys dhyworth Grew)
Greka (Ελληνικά)
Kewsys yn: Pow Grek, Kyproes
Kewsys gans: 15 milvil
Klassyans genynnek: Eyndo-Europek
Savla Soedhogel: --
Kodennow
ISO 639-1 el
ISO 639-2(B) gre
ISO 639-2(T) ell
SIL GRE

Greka, po Grew, (Ελληνικά /ɛˌliniˈka/ y'n yeth hy honan), yw yeth eyndo-europek kewsys yn Europa (Pow Grek, Kypros ha dhyghowbarth Albani) ha tramor (gans Grekys yn Ostrali, an Statys Unys, Pow Frynk ha gwlasow erell) gans nebes pymthek milvil dhen. Y'n lytherennek rek yth yw Greka skrifys.

Yma tus ow kewsel Greka y'n konna-tir balkanek a-dhia an sekond milvlydhen kyns OK. Yma dhe Reka gerva a 600,000 ger, onan a'n vrassa y'n norvys. An taves greka yw huni Homer, lien Grekys an Oos Klasek, an Emperoureth gonedhys gans Aleksander ha'y hembrynkysi, ha'n Testament Nowydh.

Hedhyw, yeth sodhogel yw Greka yn Pow Grek, Kypros, ha'n Unyans Europek.

An Pader yn Greka[golegi | pennfenten]

An versyon ma yw huni Aweyl Mathew (6:9-13):

Πάτερ ἡμῶν ὁ ἐν τοῖς οὐρανοῖς:
ἁγιασθήτω τὸ ὄνομά σου·
ἐλθέτω ἡ βασιλεία σου· γενηθήτω τὸ θέλημά σου,
ὡς ἐν οὐρανῷ καὶ ἐπὶ τῆς γῆς·
τὸν ἄρτον ἡμῶν τὸν ἐπιούσιον δὸς ἡμῖν σήμερον·
καὶ ἄφες ἡμῖν τὰ ὀφελήματα ἡμῶν,
ὡς καὶ ἡμεῖς ἀφίεμεν τοῖς ὀφειλέταις ἡμῶν·
καὶ μὴ εἰσενέγκῃς ἡμᾶς εἰς πειρασμόν,
ἀλλὰ ρῦσαι ἡμᾶς ἀπὸ τοῦ πονηροῦ.
Ὅτι σοῦ ἐστιν ἡ βασιλεία καὶ ἡ δύναμις καὶ ἡ δόξα
εἰς τοὺς αἰῶνας· ἀμήν.

Yn lytherennans romanek:

Páter hêmôn, ho en toîs ouranoîs:
hagiasthêtô tò ónomá sou.
Elthétô hê basileía sou. Genethétô tò thélêmá sou,
hôs 'en 'ouranõi, kaì 'epì tês gês.
Tòn árton hêmôn tòn epioúsion dòs hêmîn sêmeron.
Kaì áphes hêmîn tà opheilêmata hêmõn,
hôs kaì hêmeîs aphíemen toîs opheilétais hêmõn.
Kaì mê eisenénkêis hêmãs eis peirasmón,
allà rhûsai hêmãs apò toû ponêroû.
Hóti soû estin hê basileía, kaì hê dúnamis, kaì hê dóxa
eis toùs aiõnas. Amên.
Porth Yethow – Tre rag folennow ha klassys Wikipedya a-dro dhe yethow.